Felnőttoktatás

dokumentum

 


TÁJÉKOZTATÓ A FELNŐTTOKTATÁSRÓL
Felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban” vesz részt. Az oktatásban résztvevők tanulói jogviszonyt létesítenek a képző intézménnyel.
A részvétel feltétele
Ha a tanuló a gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.)
A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.
A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A korábban megszerzett szakképesítésekről a tanulónak nyilatkoznia kell.
A képzés szervezési szabályai
A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás
azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel és még nem töltötte be a 25. életévét.
A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.
Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie.
Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározottóraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.
A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappalioktatás munkarendje szerint szerveik. A tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított -az iskola által előírt -napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.
Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlatiképzés jelenléti óraszáma legalább a nappalirendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelezőoktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappalirendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka.
Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az estioktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi
tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait.
A felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját –a tanítási év első és utolsó hetének keretében –az igazgató határozza meg a tanév rendjét meghatározó rendelettel összhangban. A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés).
A felnőttoktatásban az iskolai oktatás tanórai foglalkozásokból és a tanulók egyéni felkészülésére épül. Ha nem nappali munkarend szerint szervezik meg a tanítást, akkor a tanév rendjében meghatározott tanítási napok számát a tanórai foglalkozások (kontaktórák) és az egyéni felkészülésre fordított napok együttese adja ki. Tehát nem ötnapos tanítási hetekkel kell számolnia nem nappali tagozatú felnőttoktatásban.
A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján – beszámítható. Tehát: Ha a munkahelyén szakirányú gyakorlati tevékenységet folytat(ott), az beszámítható igazgatói döntéssel.
A ”nyári gyakorlat” ideje: Sztv. 26.§ (2) "Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. "Tehát: nem "nyári gyakorlat".
A lényeg, a szakképzési helyi tantervnek megfelelő óraszámban, a szorgalmi időn kívül kell teljesíteni.
Tanulószerződés, együttműködési megállapodás
A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
A képzés ingyenessége
Magyarországon az első és a második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül –az Szt., valamint az Nkt. meghatározott feltételekkel – ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára, az oktatás munkarendjétől függetlenül. Az első szakképesítést minden esetben meg lehet szerezni ingyenesen a nappali oktatás munkarendje szerint, tehát felnőttoktatásban is. Ez azt jelenti, hogy a tanuló még nem szerzett a magyarországi iskolarendszerben szakképesítést vagy csak iskolarendszeren kívüli „fizetős” képzést végzett. Erről a tényről a tanulónak nyilatkoznia kell.
A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. Tehát a második szakképesítésért már csak felnőttoktatásban lehet ingyenesen tanulni –kizárólag esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó képzés keretei között szerezhető meg, tehát nappali munkarend szerint nem.
Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és-az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével -a sajátos nevelési igényű tanuló részére.
Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.
A tanulmányi kötelezettség teljesítése
A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. A felnőttoktatásban:
a) a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni,
b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságok alapján módosíthatók,
c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az
iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire.
Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul.
Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az elméleti szakmai tantárgyak óráinak látogatása alól az iskola igazgatója a tanuló írásbeli kérelme alapján felmentést adhat, de a gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező (felmentés esetén év végén osztályozó vizsgát kell tenni).
A félévi és az év végivizsgák értékelése az adott szakképesítésre vonatkozó ágazati kerettantervekben meghatározottak szerint történik.
Felnőttoktatásban résztvevők jogosultságai
Diákigazolvány
A köznevelési intézményben tanuló diáknak az oktatás munkarendje szerinti diákigazolványa NEK rendszerén keresztül, az intézményben igényelhető. A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.
Kollégiumi ellátás biztosítása
A tanulónak a kollégiumi tagsági jog-viszony térítésmentes, ha a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás-jogszabály rendelkezése alapján -ingyenes, vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatáskeretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást -jogszabály rendelkezése alapján -ingyenesen veszi igénybe. A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe,
vagy a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. Tehát a felnőttoktatás esti levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló abban az esetben kaphat ingyenes kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19. életévét

 

Jelenleg futó képzéseink

files/felnttoktats_futo_kepzesek.pdf

LegetøjBabytilbehørLegetøj og Børnetøj